Az egyik leggyakoribb kérdés, amivel az építtetők tervezőhöz fordulnak, hogy egyáltalán milyen hatósági eljárásra van szükségük. A válasz nem mindig egyértelmű, hiszen a magyar szabályozás több párhuzamos utat is kínál, és a rossz választás komoly csúszást vagy akár utólagos szankciót is eredményezhet.
Egyszerű bejelentés – mikor elég?
Egyszerű bejelentés alapján végezhető a 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépület építése, vagy ilyen méretűre történő bővítése. Fontos azonban, hogy a tervek benyújtását megelőzően le kell folytatni a településképi véleményezési eljárást is, vagyis a terveknek meg kell felelniük a helyi építészeti előírásoknak. A kérelmet az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületen kell benyújtani, amit – megfelelő meghatalmazás birtokában – a tervező is elintézhet az építtető helyett.
Településképi bejelentés – ha nem kell engedély, de a városkép érintett
Ha a tervezett munka nem építésügyi hatósági engedélyköteles, de befolyásolja a település arculatát – ilyen tipikusan a homlokzat átalakítása, színezése, nyílászárócsere vagy cégér kihelyezése –, akkor a településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. Ez helyi önkormányzati eljárás, amely az ügyfél kérelmére indul, és a főépítész javaslata alapján a polgármester ad ki róla támogató határozatot. Az elbírálási határidő jellemzően 15 nap.
Építési engedélyezési eljárás – amikor egyszerű bejelentés nem elegendő
Minden olyan esetben, amikor a tervezett tevékenység nem engedélyezhető egyszerű bejelentéssel – például bizonyos méret feletti vagy funkciójú épületek esetén –, a teljes építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A benyújtandó dokumentáció tartalma nagyrészt megegyezik az egyszerű bejelentési tervével, az ügyintézési határidő azonban hosszabb: alapesetben 25 nap, szakhatósági bevonás esetén pedig akár 35 nap is lehet.
Miért érdemes ezt már a tervezés legelején tisztázni?
A rosszul megválasztott eljárástípus a projekt egyik legköltségesebb csapdája lehet. Ha valaki egyszerű bejelentéssel indít, de kiderül, hogy a projekt valójában engedélyköteles, az jelentős csúszást és plusz adminisztrációt jelent. Fordítva is igaz: felesleges egy teljes engedélyezési eljárást lefolytatni, ha a projekt egyszerű bejelentés keretében is megoldható lenne.
Gyakorlati tanács
Már az első egyeztetés alkalmával érdemes tisztázni a tervezővel, hogy a tervezett munka pontosan melyik kategóriába esik. Ez nemcsak időt spórol, hanem elejét veszi az esetleges utólagos hatósági problémáknak is – legyen szó akár egy teljes új épületről, akár egy homlokzati nyílászárócseréről.
Összegzés
Az egyszerű bejelentés, a településképi bejelentés és az építési engedélyezés három különböző utat jelentenek, más-más feltételekkel és határidőkkel. A megfelelő eljárás kiválasztása már a projekt legelején eldönti, mennyire lesz zökkenőmentes az egész folyamat – érdemes ezt szakemberrel közösen, előre tisztázni.
